Tudd hát meg –Allāh könyörüljön neked–, hogy meg kell ismernünk négy témakört:

Az első: a tudás, mely Allāh, az Ő Prófétája, és az Iszlám vallás bizonyítékok általi megismerése.

A bizonyíték a Fenséges szava: [Esküszöm a délutánra.* Bizony, az ember vesztes.* Kivéve azok, akik hisznek, s jótetteket cselekszenek, s az igazságot és a türelmet tanácsolják kölcsönösen egymásnak] [103;1-3]. As-Sáfi^cij muszlim tudós erről a Koránrészletről a következőt mondta: “Ha Allāh a teremtményei számára nem küldött volna le más szúrát bizonyítékként, csak ezt, bizony elegendő lenne számukra.”

Al-Bukhārij –Allāh könyörüljön neki– a Szahíh c. könyvében ez tette fejezetcímnek: “a tudás a beszéd és a tett előtt.” A bizonyíték a Fenséges szava: [Nos tudd meg, hogy bizony nincs más isten, csak Allāh, és kérj bocsánatot a bűnödért] [47;19]. A tudással kezdte a beszéd és a tett előtt.

Tudd hát meg –Allāh könyörüljön neked–, hogy minden muszlim férfinek és nőnek meg kell ismernie az alábbi három elvet, és ezek szerint kell cselekednie:

Az első, hogy Allāh megteremtett és ellátott bennünket, és nem hanyagolt el minket, ellenkezőleg, küldöttet küldött hozzánk. Aki engedelmeskedik neki, az a Kertbe kerül, aki viszont ellenszegül, az a Tűzbe jut. A bizonyíték a Fenséges szava: [Mi bizony elküldtünk hozzátok egy küldöttet, tanúként mellettetek, amiképpen küldöttet küldtünk a Fáraóhoz.* A Fáraó azonban ellenszegült a küldöttnek, ezért mi súlyos büntetéssel sújtottuk őt] [73;15–16].

A második, hogy Allāh nem tűri el, hogy bárkit is társként állítsanak mellé az imádatában, sem közeli angyalt, sem küldetéses prófétát. A bizonyíték a Fenséges szava: [S hogy a mecsetek bizony Allāhé, tehát ne fohászkodj Allāh mellett senkihez] [72;18].

A harmadik az, hogy annak, aki engedelmeskedik a Küldöttnek, és egyedülinek vallja Allāhot, nem megengedett testvérbarátnak megtennie azt, aki szemben áll Allāhhal és a Küldöttével, még ha a legközelebbi rokona is lenne az. A bizonyíték a Fenséges szava: [Nem találsz olyan népet, amely hisz Allāhban és a Végső Napban, s szeretettel viseltet olyanok iránt, akik szemben állnak Allāhhal és Küldöttével. Még ha azok apáik, gyermekeik, testvéreik vagy rokonaik is lennének. Nekik beleírta a szívükbe a hitet, és egy tőle eredő szellemmel erősítette meg őket. S kertekbe bocsátja majd be őket, melyek alatt folyók folynak, s örökké benne fognak maradni. Megelégedett irántuk Allāh, és ők is megelégedtek Iránta. Ők Allāh csoportja. Bizony Allāh szövetségesei a boldogulók] [58;22].

Tudd meg –Allāh vezéreljen az engedelmességére–, hogy a “hanífijja”, Ábrahám vallása: egyedül Allāhot imádd őszintén a vallásban; ezt parancsolta meg Allāh minden embernek és ezért teremtette őket. A bizonyíték a Fenséges szava: [S a dzsinneket és az embereket csakis azért teremtettem, hogy engem imádjanak] [51;56]. Az imádjanak értelme: egyedülinek valljanak. S Allāh legfőbb parancsa a monoteizmus, amely Allāh kizárólagos imádata. S a legfőbb tilalma pedig a politeizmus, amely a mellette máshoz való fohászkodás. A bizonyíték a Fenséges szava: [S imádjátok Allāhot, és ne állítsatok mellé társként semmit!] [4;36].

Nos, amikor megkérdeznek téged, hogy melyik az a három alaptétel, amelyet az embereknek kötelező jelleggel ismerniük kell, akkor válaszold:

Nos, amikor megkérdeznek téged ki az urad, akkor válaszold: “az uram Allāh, aki nevelt engem, és az egész világot a kegyéből. Ő az én imádottam, nincs más imádottam rajta kívül.” A bizonyíték a Fenséges szava: [A dicsőség Allāhot illeti, a világok Urát] [1;1]. Minden, ami Allāhon kívül van, teremtmény. S én egyike vagyok e teremtményeknek.

Nos, amikor megkérdeznek téged, hogy miről ismered meg az Urad, akkor válaszold: “jeleiről és teremtményeiről. Jelei közé tartozik például a nappal és az éjszaka, a Nap és a Hold; a teremtményei közé pedig a hét ég és a hét föld, s mindaz, ami rajtuk és közöttük található.” A bizonyíték a Fenséges szava: [S a jelei közé tartozik, az éjszaka és a nappal, a Nap és a Hold. Ne boruljatok le se a Napnak, se a Holdnak, viszont boruljatok le Allāhnak, aki megteremtette ezeket, ha csak Őt imádjátok!] [41;37]. És a fenséges szava: [Bizony a ti uratok Allāh, aki megteremtette az Egeket és a Földet hat nap alatt, majd elhelyezkedett a trónon. Elfedi a nappalt az éjszakával, mely annak sietve nyomában jár. S a Napot, a Holdat és a csillagokat, melyek alárendeltek az Ő parancsa által. Bizony Őt illeti meg a teremtés és a hatalom. Áldasson Allāh, a világok Ura!] [7;54]. S az Úr: az imádott. A bizonyíték a Fenséges szava: [Ó, ti emberek! Imádjátok Uratokat, aki megteremtett benneteket és azokat, akik előttetek éltek azért, hogy óvakodjatok. Aki számotokra a Földet fekhellyé és az Eget építménnyé tette, és aki az Égből vizet küldött le, mely által gyümölcsöket hozott elő ellátásként számotokra. Ezért ne helyezzetek Allāh mellé hasonló társakat, holott ti tudjátok] [2;21-22]. Ezzel kapcsolatban Ibn Kathír azt mondta: “E dolgok teremtője méltó [egyedül] az imádatra.”

Az imádatok azon fajtái, melyeket Allāh megparancsolt: az Iszlám, a hit (ímán), a jóság (ihszán). A fohászkodás (du^cá), a félés (khawf), a reménykedés (radzsá), a bízás (tawakkul), a vágyakozás (raġba), a félelem (rahba), az alázatosság (khusú^c), a rettegés (khasja), a bűnbánat (inába), a segítségkérés (iszti^cána), a oltalomkérés (iszti^cádza), a támogatáskérés (isztiġatha), az áldozás (dzebh), a fogadalom (nedzr), és vannak még más imádatok, amiket Allāh megparancsolt. A bizonyíték a Fenséges szava: [S hogy a mecsetek bizony Allāhé, tehát ne fohászkodj Allāh mellett senkihez] [72;18]. Aki az imádatból valamit is Allāhon kívül másnak szentel, az hitetlen politeista. A bizonyíték a Fenséges szava: [Aki Allāh mellett másik istenhez fohászkodik anélkül, hogy bizonyossága lenne rá, annak csupán az Uránál lesz számadása. Bizony a hitetlenek nem fognak boldogulni] [23;117]. A hagyomány szerint: “A fohászkodás az imádat veleje.” A bizonyíték a Fenséges szava: [Azt mondta az Uratok: fohászkodjatok hozzám, én megválaszolom nektek! Bizony, akik lekicsinyelik az én imádatomat, azok meggyalázva fognak a Tűzbe jutni] [40;60].

Bizonyítéka a Fenséges szava: [Nos ne tőlük óvakodjatok, hanem tőlem óvakodjatok, amennyiben hívők vagytok] [3;175].

Bizonyítéka a Fenséges szava: [Nos aki reménykedik az Urával találkozásban, az cselekedjen jótettet, s ne társítson senkit az Ura imádatában!] [18;110].

Bizonyítéka a Fenséges szava: [És csak Allāhra hagyatkozzatok, ha hívők vagytok!], és [S aki Allāhra hagyatkozik, nos Ő elegendő számára] [5;23 és 65;3].

Bizonyítéka a Fenséges szava: [Ők bizony versenyeznek a jótettekben, és Hozzánk fohászkodtak vágyva és félve. És alázatosak Irántunk] [21;90].

Bizonyítéka a Fenséges szava: [Ne őket rettegjétek, hanem Engem rettegjetek! És azért, hogy teljessé tegyem a kegyemet irántatok, s azért, hogy vezéreltessetek] [2;150].

Bizonyítéka a Fenséges szava: [És forduljatok bűnbánóan Uratokhoz, és vessétek alá magatokat Neki, még mielőtt érne benneteket a büntetés, ami után nem segíttettek meg] [39;54].

Bizonyítéka a Fenséges szava: [Csak Téged imádunk, és csak Tőled kérünk segítséget] [1;5]. A hagyomány szerint: “Amikor segítséget kérsz, akkor Allāhtól kérj segítséget!”

Bizonyítéka a Fenséges szava: [Mondd: oltalmat keresek az emberek Uránál.* Az emberek Királyánál] [114;1-2].

Bizonyítéka a Fenséges szava: [[Emlékezzetek] midőn támogatást kértetek Uratoktól, s Ő megválaszolt nektek: kibővítlek benneteket ezer egymást követő angyallal] [8;9].

Bizonyítéka a Fenséges szava: [Mondd: az imám, az áldozatállatom, az életem és a halálom Allāhot illetik, a teremtmények Urát!* Nincs társa Neki. S erre utasíttattam, és én az első muszlim vagyok] [6;162-163]. A hagyomány szerint: “Allāh megátkozza azt, aki Allāhon kívül másnak vág le áldozatot.”

Bizonyítéka a Fenséges szava: [Teljesítik fogadalmukat és félnek egy napot, melynek rosszsága kiterjedt] [76;7].

Az Iszlám vallás ismerete bizonyítékokkal, ami az Allāhnak az egyistenhittel történő meghódolást, a Neki az engedelmességgel történő alávetést, valamint az istentársítástól és az istentársítóktól való mentesülés. Mindez három fokozatból áll:

Tanúsítása annak, hogy nincs más isten, csak Allāh, és hogy Mohammed Allāh küldötte;

A tanúságtétel bizonyítéka a Fenséges szava: [Tanúsítja Allāh, hogy bizony nincs más isten csak Ő, s az angyalok is, és a tudás birtokosai is, az igazságosságot betartva. Nincs más isten csak Ő, a Feltartóztathatatlan, a Bölcs] [3;18]. Ennek jelentése, hogy nincs más jogosan imádott, csakis egyedül Allāh. A “nincs más isten” visszautasít mindent, amit Allāhon kívül imádnak; a “csak Allāh” elismeri Allāhnak az imádatot, egyedüliként s társ nélküliként az imádatában, mint ahogy ugyancsak nincs Neki társa az uralmában sem. Ennek magyarázatát a Fenséges szava pontosítja: [És [emlékezz] midőn Ábrahám azt mondta az apjának és népének: én bizony visszautasítom az, amit ti imádtok!* Kivéve azt, aki megalkotott engem, mert Ő majd vezérel engem.* És maradandó szóvá tette ezt az utódai számára remélve, hogy visszatérnek] [43;26-28]. És a Fenséges más szava: [Mondd:– Ó Írás Népe! Jöjjetek egyenlő szóra köztünk és köztetek, hogy nem imádunk mást csak Allāhot, s nem társítunk mellé senkit, s egyikünk sem teszi meg a másikat urának Allāhon kívül!

Ám ha elfordulnak, akkor mondjátok:– Tanúsítsátok azt, hogy mi muszlimok vagyunk!] [3;64].

“Mohammed Allāh küldötte” tanúsításának bizonyítéka a Fenséges szava: [Esküszöm, hogy bizony eljött hozzátok egy közületek származó Küldött, gyötrelmes számára az, ami a ti viszontagságotok; felügyel rátok, a hívőkkel jóságos és irgalmas] [9;128].

A “Mohammed Allāh küldötte” tanúságtétel jelentése, a neki való engedelmesség abban, amit parancsolt, igaznak elfogadása annak, amit közölt, és elkerülése annak, amit tiltott és meg nem engedett, s hogy Allāh csak úgy imádható, ahogy azt előírta.

Az imádkozás és az alamizsna bizonyítéka, és az egyistenhit magyarázata a Fenséges szava: [S nem utasíttattak másra, minthogy imádják Allāhot hűen a vallásban, elfordulva [más vallásoktól] (hunafá'), s hogy végezzék el az imát és adják ki az alamizsnát. És ez az egyenes vallás] [98;5].

A böjt bizonyítéka a Fenséges szava: [Ó ti, akik hívők lettetek! Előíratott nektek a böjt, mint ahogy előíratott azok számára is, akik előttetek éltek azért, hogy óvakodjatok] [2;183].

A zarándoklat bizonyítéka a Fenséges szava: [Az emberek kötelessége Allāhhal szemben a zarándoklat a Házhoz, annak aki képes erre. Ám aki hitetlenné válik, nos Allāh nem szorul rá a világokra] [3;97].

A második fokozat a hit, amely hetven egynéhány ágú. A legfelsőbbje annak kijelentése, hogy “nincs más isten, csak Allāh”. A legalsóbbja pedig az ártó dolog eltávolítása az útból. S a szégyellőség is a hit egyik ága.

E hat pillér bizonyítéka a Fenséges szava: [Nem az a jóság, hogy az arcotokat napkelet és napnyugat felé fordítjátok, hanem a jóság: aki hisz Allāhban, az Utolsó Napban, az angyalokban, az Írásban¹, és a prófétákban, és odaadja a vagyont annak szeretése mellett, a rokonoknak, az árváknak, a szegényeknek, az úton lévőnek, a kéregetőknek², és a rabszolgákért³, és elvégzi az imát, és kiadja a zaká-t. És az egyezségüket betartóké, amikor egyezséget kötnek. És a nyomorban, a kínban, és az ütközet idején türelmeseké. Ők azok, akik igazak⁴, és ők az óvakodók⁵] [2;177].

A sors bizonyítéka a Fenséges szava: [Mi bizony minden dolgot egy sors szerint teremtettünk]^⁶ [54;49].

A harmadik fokozat, a jóság, amelynek egyetlen pillére van, mégpedig az, hogy úgy imádd Allāhot, mintha látnád Őt, mert még ha nem is látod, ám Ő lát téged. Erre a bizonyítéka a Fenséges szava: [Allāh bizony azokkal van, akik óvakodnak, és akik jók] [16;128], és a Fenséges szava: [S hagyatkozz a Feltartóztathatatlanra és a fölöttébb Irgalmasra!* Aki lát téged mikor felállsz.⁷* És a változásodat a leborulók között.⁸* Bizony Ő az, aki a mindent Halló és Tudó] [26;217-220], és a Fenséges szava: [Nem lehetsz úgy egy ügyben, s nem recitálhatsz ezzel kapcsolatban a Koránból, és nem végezhettek el semmilyen cselekedetet anélkül, hogy ne lennénk tanúk felőletek, midőn belemerültök abba] [10;61].

A bizonyítéka a Szunnából, Gábriel híres hagyománya, ^cOmar ibn al-Khattāb közlésében: “Miközben mi egy napon Allāh Prófétájánál r voltunk, egyszer csak felénk jött egy hófehér ruhájú, koromfekete hajú férfi, nem láttuk rajta az utazás semmi nyomát, sem pedig közülünk nem ismerte őt senki, amíg Allāh Profétájához r le nem ült, s két térdét a térdéhez támasztotta, s két kezét pedig a combjára tette, majd azt mondta:– <Ó Mohammed! Tájékoztass engem az Iszlámról!>. Így felelt:– <Az Iszlám az, hogy tanúsítsd, hogy nincs más isten csakis Allāh, és hogy Mohammed, Allāh küldötte; és végrehajtsd az imádkozást; és kiadd a zaká-t; és böjtöld Ramadān-t; és zarándokolj a Házhoz, ha módot találsz rá>. Azt mondta:– <Igazat mondtál!> Erre elcsodálkoztunk rajta, kérdezi őt, és igazat ad neki.”

Így szólt: “Majd azt mondta:– <Nos, tájékoztass engem a hitről!> Ő így felelt:– <A hit az, hogy higgy Allāhban, s angyalaiban, s írásaiban, s küldötteiben, s az Utolsó Napban, s a Sorsban, annak jó és rossz oldalában.> Azt mondta:– <Igazat mondtál.> Azt mondta:– <Nos tájékoztass engem a jóságról, mi a jóság?> S ő így felelt:– <Hogy úgy imádd Allāhot, mintha látnád, ám még ha nem is látod, hát Ő bizony lát téged!> Azt mondta:– <Tájékoztass engem az Óráról!> Ő így felelt:– <A felőle kérdezett sem tudja jobban, mint a kérdező.> Azt mondta:– <Akkor tájékoztass engem a jeleiről!> Azt felelte:– <A rabszolganő megszüli az úrnőjét, s látod a szegény mezítelen mezítlábas birkapásztorokat, magasra nyújtják az építményeket.>”

Azt mondta: “Majd elment, s én hosszú ideig maradtam. Majd azt mondta nekem Allāh Küldötte r:– <Ó ^cOmar! Tudod-e ki volt a kérdező?> Azt mondtam:– <Allāh és az Ő Küldötte a legjobb tudója!> Azt mondta:– <Nos, ő bizony Gábriel volt, eljött hozzátok, tanítani nektek a vallásotokat.>”

Ő Mohammed ibn ^cAbdu-Llāh ibn ^cAbdu-l-Muttalib ibn Hásim, és a Hásim a Kurejs egyik nemzetsége. A Kurejs az arabok egyik törzse, az arabok pedig Izmael, Ábrahám fiától származnak, a legjobb áldás és béke reá és a mi prófétánkra.

Mohammed 63 évet élt, ebből negyvenet a prófétaságot megelőzően, huszonhármat pedig prófétaként és küldöttként. Prófétává a [Recitálj!] [96;1] által lett, és küldötté a [ruhába burkolózó] [74;1] által vált.

Az ő városa Mekka. Allāh küldte el őt az istentársítástól való intéssel, és hogy hívjon az egyistenhitre. A bizonyítéka a Fenséges szava: [Ó, te ruhába burkolózó!* Kelj fel és ints!* S Uradat magasztald!* S a ruhádat tisztítsd meg!* És a szennyel szakíts!* S ne jótékonykodj többet remélve!* S az Uradért pedig légy türelmes!] [74;1-7]. A [Kelj fel és ints] azt jelenti, hogy óvjon az istentársítástól és hívjon az egyistenhitre; az [S Uradat magasztald] azt, hogy dicsőítsd Őt az egyistenhit által. A [S a ruhádat tisztítsd meg] pedig azt, hogy tisztítsd meg a tetteid az istentársítástól. [S a szennyel szakíts] a “szenny”: a bálványokat jelenti; a “szakítás”: a bálványok és népe elhagyását, és visszautasítását jelenti.

Tíz évet töltött el azzal, hogy az egyistenhitre hívott. A tizedik év után fölvitetett az égbe, és kötelezővé tétetett számára az ötszöri imádkozás. Három éven keresztül imádkozott Mekkában, majd ezután a Medinába történő kivándorlásra (hidzsra) utasíttatott. A “hidzsra”: kivándorlást (exodus) jelent az istentársítás földjéről az Iszlám földjére. A kivándorlás kötelező jellegű az iszlám közösség számára az istentársítás földjéről az iszlám földjére, s a kivándorlás fennáll egészen az Óra eljöveteléig. A bizonyítéka a Fenséges szava: [Bizony azoknak, akiket az angyalok, önmaguk ellen vétkezőkként⁹ küldenek a másvilágra, azt mondják [az angyalok]:– Milyenek voltatok?

Mondják:– Vajon nem volt-e Allāh földje tágas ahhoz, hogy elvándoroljatok rajta?

Kivéve azokat a gyengéknek tekintetteket [s ezért elnyomottakat] a férfiak, nők és gyermekek közül, akiknek erre nincs módjuk, s nem vezéreltetnek egy útra¹⁰.

Ők azok, kikkel szemben Allāh elnéző lehet! S Allāh bizony elnéző, fölöttébb megbocsátó!] [4;97-99], és a Fenséges szava: [Ó imádóim, akik hívők lettetek! Bizony az én földem tágas. Nos csakis engem imádjatok!] [29;59]. Al-Baġawij azt mondta: “Ezen ája leküldésének oka a Mekkában élő muszlimok voltak, akik nem vándoroltak ki, s akiket Allāh a hit jelzővel illetett.” A kivándorlás bizonyítéka a Szunnában a Próféta r szava: “Nem szűnik meg a kivándorlás, amíg meg nem szűnik a bűnbánat. S nem szűnik meg a bűnbánat, amíg a Nap napnyugatról fel nem kel.”

Miután letelepedett Medinában, utasított az Iszlám további törvényei elvégzésére, mint az alamizsna, a böjt, a zarándoklat, a dzsihád, az imára-hívás, valamint az elismertre utasítás és az elvetettől eltiltás, és sok más további iszlám törvénykezés.

Tíz évet töltött ezzel, majd elhunyt r, ám a vallása fennmaradt. És ez a vallása. Nincs az a jó, amit ne mutatott volna meg a közösségnek, s nincs az a rossz, amelytől ne óvta volna azt. A jó, amire vezetett bennünket, az egyistenhit és mindaz, amit Allāh szeret, és ami megelégedéssel tölti el Őt. A rossz, amitől óvott, az istentársítás és mindaz, amit Allāh gyűlöl, és amitől eltiltott.

Allāh őt valamennyi emberhez küldte el, és Allāh előírta mindkét számon kért számára, az ember és a dzsinn számára a neki r történő engedelmességet. A bizonyíték a Fenséges szava: [Mondd: Ó, ti emberek! Én bizony Allāh küldötte vagyok valamennyiőtök felé] [7;158]. És Allāh teljesé tette általa a vallást. A bizonyíték a Fenséges szava: [E napon teljessé tettem számotokra részetekre a vallásotokat, s teljessé tettem számotokra a kegyelmet, és az Iszlámot óhajtom vallásként nektek] [5;3]. A bizonyíték a halálára r a Fenséges szava: [Bizony te halott vagy, s bizony ők is halottak.*^¹¹ Majd ti a Feltámadás Napján az Uratoknál vitába szálltok] [39;30-31]. És az emberek amikor meghalnak, feltámasztatnak. A bizonyíték a Fenséges szava: [Belőle teremtettünk benneteket, és oda fogunk visszatéríteni titeket, és onnan fogunk előhozni benneteket újból] [20;55]. És a Fenséges szava: [S Allāh sarjasztott benneteket a földből sarjadék gyanánt.* Azután visszatérít titeket belé, s előhoz majd belőle benneteket][71;17-18]. A Feltámadás után számon kérettetnek, és cselekedeteik szerint lesz majd fizetségük. A bizonyíték a Fenséges szava: [Allāhé az, ami az egekben és a földön van, azért, hogy megfizessen azoknak akik rosszat cselekedtek, a tetteik szerint; és fizetségként adja azoknak, akik jót cselekedtek a legjobbat¹²] [53;31].

Aki hazugságnak tartja a Feltámadást, az hitetlenné válik. A bizonyíték a Fenséges szava: [Akik hitetlenekké váltak azt állítják, hogy soha nem támasztatnak föl. Mondd: Dehogynem! Esküszöm az Uramra, bizony föl lesztek támasztva! Azután értesítve lesztek arról, hogy mit tettetek. S ez Allāh számára könnyű] [64;7].

Allāh valamennyi küldöttet örömhírhozókként és figyelmeztetőkként küldte el. A bizonyíték a Fenséges szava: [Küldöttekről, akik örömhírhozókként és intőkként jöttek, hogy az embereknek ne lehessen Allāhhal szemben érvük a küldöttek után] [4;165].

Az első közülük Noé volt – béke reá – az utolsó pedig Mohammed r. Noé elsőségére bizonyíték a Fenséges szava: [Mi bizony kinyilatkoztattunk neked, mint ahogy kinyilatkoztattunk Noénak és az utána jövő prófétáknak] [4;163]. Allāh minden népcsoport számára küldött egy küldöttet, Noétól Mohammedig, utasította őket Allāh egyedüli imádatára, és eltiltotta őket a tāġút imádatától. A bizonyíték a Fenséges szava: [És bizony támasztottunk hajdan minden közösségben egy küldöttet, hogy:– Imádjátok Allāhot és kerüljétek a tāġútot!] [16;36]. Allāh előírta minden imádó számára a tāġútban való hitetlenséget, és az Allāhban való hitet. Ibn al-Kajjim azt mondta: “A tāġút az, ami által az imádó átlépi a határát, az imádás, követés vagy engedelmeskedés terén.”

A bizonyíték a Fenséges szava: [Nincs kényszer a Vallásban!¹⁴ Bizony a jó út megkülönböztethetővé vált a rossz úttól. Ezért aki hitetlenné válik a Tāġút-ban¹⁵, és hisz Allāhban, az bizony megmarkolta a megbízható kapaszkodót, mely nem hasad el] [2;256].

Ez a jelentése annak, hogy “nincs más isten, csak Allāh”. S a hagyományban ez áll: “Az dolog feje az iszlám, az oszlopa az imádkozás, a púpjának csúcsa a dzsihád Allāh Útján.”

1 Mint gyűjtőnév, vagyis az Írásokban.

2 Azok, akik annyira szegények, hogy megengedett számukra a pénzkérés.

6 Mi mindent egy a teremtésünket megelőző sors szerint teremtettünk. Ez pedig ennek, a Megőrzött Táblára, még az egek és a Föld teremtése előtt történő felírását takarja megelőző tudás által. Ezáltal ez csakis úgy történhet, ahogy az felíratott, mennyiségben és milyenség, időben és térben, nem térhet el semmiben sem attól.

8 A testhelyzeted változását az imádkozók között.

9 Itt az otthon maradottakra kell ezt érteni, mivel az angyalok csakis azt teszik, amire az Uruk utasítja őket!

10 Mert nincs gyakorlatuk, sem megfelelő ismeretük e téren.

11 Meg fogsz halni, mint ahogy ők is meg fognak halni.

13 Mint a jövőbe látó, vagy az esőjós stb.

14 Nem kényszeríttetik senki az Iszlám vallásban a vallásra.

15 Mind, ami eltérít Allah imádatától, legyen az ember, vagy dzsinn, vagy más.